Az oldalon cookie-k vannak elhelyezve, hogy a lehető legnagyobb felhasználói élményt biztosítsuk az Ön számára. Az oldalon való böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához.

Elfogadom
Termékek Menü
06-20-328-8513

Alacsony infekciókontroll a hazai szociális intézményekben

 

Két évvel ezelőtt egy felmérés vizsgálta a hazai bentlakásos szociális intézmények tevékenységét az infekciókontroll kapcsán. Az ok az volt, hogy ezen intézményekben az előforduló fertőzések nagy problémákat jelentettek. A felmérés szerint a fertőzések száma nagyon magas, mert az infekció kontroll tevékenység,( például a kézfertőtlenítő használata) roppant mód alacsony. A konzekvencia, hogy igenis nem csak a kórházak esetében kell nagyobb hangsúlyt fektetni a megelőző intézkedésekre, hanem a bentlakásos intézmények esetében is. Szükség van a dolgozók továbbképzésére, az irányelvek  és programok mielőbbi bevezetésére és azok szigorú betartatására.

Egészen 2010-ig nem készültek az UE tagállamaiban ilyen irányú felmérések. Felismerték a problémát miszerint az Európai Unió országaiban a születéskor várható élettartam megnövekedett, vagyis a népesség idősödése a jellemző. A hazai demográfiai változások is hasonló értékeket mutatnak az Unióhoz hasonlóan. Az idősek száma jelentős mértékben megnőtt a gondozásukra létrehozott idősotthonokban. Az otthonok felkészültsége a számos járványügyi problémával szemben hagy némi kívánnivalót maga után. Hosszú ideig nem fordítottak kellő figyelmet az antimikrobiális szerek alkalmazására és a megelőző intézkedésekre.

A leggyakrabban végzett infekciókontroll tevékenységek, mint megelőző intézkedések között szerepel a kézhigiéné, a védőoltások és az elengedhetetlen fertőtlenítés és takarítás. A kutatás azt mutatta, hogy ezen tevékenységeket csak a nem egész egyharmada végezte a vizsgált intézményeknek. Meglepő volt az az adat, hogy az intézmények majdnem felében alkalmaztak az infekciókontrollal megbízott felelős szakembert.

A legolcsóbb és legkézenfekvőbb prevenció a megfelelő módon és gyakorisággal végzett kézhigiéné alkalmazása lenne. Viszont a probléma a dolgozók alacsony kézhigiénés hajlandóságában gyökeredzik. Az intézmények közel 70%-ban alkalmaztak alkoholos kézfertőtlenítő szert, viszont a napi egy főre jutó átlag kézfertőtlenítő használatok száma mindössze 1,3 volt, A fertőtlenítő hatású folyékony szappan használata már jóval gyakoribb számot mutatott, ebben az esetben a napi átlag egy főre jutó kézmosások száma már 2,5 % volt, ami jóval elmarad a szükségestől.

A jelen probléma megoldását a felső szinteken kell kezdeni. Elengedhetetlen a megfelelő infekciókontroll terv és azon belül is a kézhigiénés stratégia megtervezése. A tervek kidolgozásakor a Kézhigiénés Módszertani Levél útmutatásait a gyakorlatban is megvalósítható beruházásokat és a gazdasági lehetőségeket szem előtt kell tartani.
A stratégia kidolgozásába és folyamatos felülvizsgálásában támaszkodhatunk az OEK és a WHO álltal összeállított szempontrendszerre. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a kétfázisú kézfertőtlenítés a leghatékonyabb módszer. Ez a módszer mit sem ér az átfogó infekciókontrollos oktatás, a folyamatos monitoring és a compliance javításának folyamatos szem előtt tartása nélkül.
A kézhigiéne alapja a kétfázisú kézfertőtlenítés, mely alapvető célja, hogy a kézfertőtlenítések számát növelje és ezáltal csökkenjen a noscomialis infekciók előfordulási aránya. A kézfertőtlenítés és a kézmosás szétválasztásával már nem teszi mosdóhoz kötötté a protokoll a  kézfertőtlenítést.
A kutatásból az is világosan kiderült, hogy nem minden esetben használtak megfelelő fertőtlenítő szert. A kézfertőtlenítő megválasztásánál sok szempontot kell szem előtt tartani. A gyakori kézfertőtlenítő használat, ha nem optimális az összetétel és nem tartalmaz bőrbarát formulákat, szárítja a bőrt és ekcémát okozhat. A kézfertőtlenítő állagában is megfelelő kell, hogy legyen, hogy a bedörzsölésnél ne folyjon ki az ujjak között. A kényelmi szempontok is jelentősen befolyásolják a dolgozók hajlandóságát a kézfertőtlenítő alkalmazásában, ha ragadós és lassan szárad, nem szívesen használják. Az egyik legfontosabb elvárás a kézfertőtlenítő szerrel szemben azonban a széles hatásspektrum. Az adagolás technika szempontból sem mindegy, hogy mennyire költséghatékony a kézfertőtlenítő adagolórendszer.

A fentiekből következik, hogy a kézhigiéné alkalmazása rendkívül fontos feladat, mely egyrészt növeli az ellátottak és dolgozók biztonságát, csökkenti az anyagi kiadásokat.

Tartalomhoz tartozó címkék: kézfertőtlenítő